Megérte minden, 1996.

Mondd azt: "Megérte minden!".
Olvadj úgy, mint sóhajt a selyem.
Súgd azt, hallak mindörökké,
Mint árnyban a testnek
Melletted a helyem.

Mondd azt: "Senki sem lát most!".
Rejts hát el, mint éjt a félelem,
Mert itt búcsúznak a színek,
Mint köszönt a küszöb,
Úgy nyög a tél velem.

Mondd azt: "Érezlek itt benn!".
Súgd azt, egy életen át elég,
Mint kályhának a rönk csókja
Tüzes táncba fúlva,
Mint a léggel elég.

Mondd azt: "Leülök én is,
S betakarlak, már biztos' fázol.
Érzem mennyire szomorú
Vagy, mert a székkel csak
Lassan billókázol.".

Ne mondj semmit! Így maradj...
Ülj az ölemben, mint akkor, rég!
Ne súgj többé a fülembe
Dallamokat, érzem
Értem, eljön a vég.