VIHART VETEK

Láttam már neves-nemes virtuózt,
ki hangszeren játszani sem tudott,
győztest, ki egy makulátlan napon
hívei előtt csúful elbukott,

és láttam hitetlen halotti tort,
mely kedélyes mulatságban tört ki,
könnyes szemekkel szűz menyasszonyt,
kit az oltár elől vágy gyötört ki

dús hajában lángoló fátyollal,
nedves ajkán reszkető kezekkel,
láttam mérges fegyvereknek csövét
teletűzdelve virágsereggel,

és láttam fennkölt virtust,
melynek trágár lett a vége,
de nem láttam még háborút,
amelyet szentesített a béke.

---

Láttam már és még látni fogok sokat...
hogy ostobák ölik az okosokat,
kik engedik, míg én buta maradok,
vihart vetek, és villámot aratok.