ÚJ ÉV, ÚJ NAP, 2016. DECEMBER 30.

nézd a mennyboltról patakzik a fény
helyünket simogatják széles szelek
talán túl szép s túl igaz a holnap
markában mozdulatlan homokszemek

a hegytetőn kőbezárt a törvény
és ékes hangjait hevíti a táj
se hó de beszéd zengi hatodnap
hogy útjára indult az emberi nyáj

időnk már körbeszőtte a kökény
és hidd el ha mondom az a harc másé
nagy tetteink nyugtatja a szombat
és az újév új nap a választásé

ne fogadalmat tégy hanem esküt
és mindent mi fontos fogd szent-erősen
míg a mennyboltról patakzik a fény
édes álmok vannak keletkezőben