RÜGYEK, LÁMPÁK, UTAK LÜKTETÉSE, 2018. JANUÁR 20.

ahol a part szakad
víz fölött feszített szemgödör
egy keményebb könyöklő szellő
a kilégzés zaja
ahogy mindent eltöröl velem
elnyújtott lépések éjszakai rohanás
halk zene siklik a törzsemen
versenyen kívül
csupán rügyek lámpák utak lüktetése
rianás helyett korai foganás
egy képzelt tavasz vágy-magvak ültetése
fantázia: simogatás

felettem a híd a holnapba hajol át
végét nem mutatják jelek
hogy szívem szorgosan morzézik
még játszik
vele a halhatatlan gyerek
élet és létezés között félúton
talán az ajándék másé lesz
de azt a gyertyát mégis
én is elfújom

helyemet kiszorítottam már
bőröm után cipőm is kitágult
hogy testem hű szolga
elmém kis forradalmár
ahogy a lelkem kitárult