NEMSOKÁRA, 2015. MÁRCIUS 9.

Az első csók íze a legédesebb:
Csöndes cseresznye múló madártejen,
Didergő dinnye álmos áfonyán,
A második bátor adomány,

Amely könnyű szemmel szíveket nyit ki,
Ahogy a győztest a zászló leinti,
Úgy terül csókra-csók a harmadik
Halkan siklik tova, mint egy ladik.

A többi néha harapva és marva
Vérbe fúl, és létezésem akarja,
Ahogy maga alá gyűr a világ,
Aprók, puhák, és mint magnóliák

Tudatják, intik, hogy közeleg a nyár;
Minden tél véget ér, nemsokára már.

Valahára.