KI TEREMTETT

Ha azt kérdeznéd,
ki teremtett,
s milyen agyagból állok,
hogy miként oltották láz’ lelkembe
a lopott szabadságot...

Ha azt kérdeznéd,
hol fogantam,
s születnem volt e nehéz,
hogy mennyi vödröt és lapátvéget
markolt az a pici kéz...

Ha azt kérdeznéd,
ki szeretett,
s kit gyűlöltem igazán,
hogy ott bújik e bársony' bőrömnek
bús sóhajú grimaszán...

Ha ezt kérdeznéd,
azt felelném:
egy dobbanás alkotott,
hogy lelkünk eredetét hirdessem
a lobbanó alkonyon,

mely ereszkedik
mohósággal,
megállíthatatlanul,
de sem ember, sem állat nem féli,
sőt! inkább vele vadul

kilátástalan,
ha haldoklik,
mit szerettem igazán...
s mind itt reszket most vásott bőrömnek
merev ívű grimaszán.

---

Ha azt kérdeznéd,
hogy fogantam,
s eszmélnem volt e nehéz...
Megsúgnám, hogy fájdalmas volt a lét;
és kín az emlékezés.