FEKETE-KÉK, 2015. NOVEMBER 9.

nem süthet örökké
a nap felettünk
fekete-kék
csillagszórók fáklyák
és görögtüzek
jelentenék
hogy ennyi volt és eddig tartott
lám bezárult a kör
én nem fogantam nem születtem
létem kerékbe tör
és úgy emel és így vág földhöz
az isteni ököl
hogy bennem s köröttem mindenkit
ölel és öldököl

lábam lusta láz rázza
belül harsonák
kívül dobok zúgnak
tüzes véreső csobban ütemtelen pocsolyákba
de elmémben e szavak búgnak
higgadt értelemmel

"Előbb mindig a hajnal érkezik,
csupán aztán a reggel..."